Javaslat a gyümölcsfák ültetésére

Az alábbiakban saját gyakorlatunkat szeretném megosztani azokkal a gyümölcstermelőkkel, akik telepítésre vagy a pótlásfák ültetésére készülnek.

A jövedelmezőség szempontjából alapvető jelentősége van, hogy a fák teljes termőfelületüket hány év alatt érik el. Tapasztalataink szerint a befektetett munka és pénz bőven megtérül azáltal, hogy a fák koronaformától függően- akár két évvel hamarabb elérik a maximális termőképességüket. Ennek bizonyítására néhány képet mellékeltem.

A javaslat alapvetően saját, főként csonthéjasokkal kapcsolatos tapasztalatainkra épül, de úgy gondolom, hogy némi megfontolással általánosíthatók. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a jövedelmező termesztés alappillére az első évek folyamatos és erős növekedése. Ez az előny azonban, csak a termesztés valamennyi feltételének biztosításával érhető el. (tápanyagellátás, növényvédelem stb..)

Néhány gondolat a pótlásfák ültetéséről:

A forgatás hiánya miatt fontos, hogy az ültető gödör minél nagyobb legyen. Akik gondosan végzik a munkájukat, azok ősszel 1m × 1m területű, 0,5m mély ültető gödröt ásnak ki. Vannak, akik gödörfúróval, mások markolóval dolgoznak. A nagyobb gyökér részek eltávolítása után, a gödör betemetésénél, a talajhoz műtrágyát és szerves trágyát kell keverni. Mindkét trágya használata egyformán fontos.

Ezután Tavasszal, már csak akkora részt ásunk ki a tél folyamán megroskadt gödör helyéről, amekkorát a csemeték gyökérzete igényel.

Balatonboglár környékén az alábbi jellemző talajtani adottságok mellett gazdálkodunk:

Ph:     6,5 – 7,5

Arany féle kötöttség:     28 – 38

Mésztartalom:     0 – 15%

 

Az 1m × 1m × 0,5m –es méretű ültető gödörbe 0,5 kg káliumot (KCl) és 0,3 kg foszforos (P₂O₅) műtrágyát, valamint 30–40 kg szerves trágyát keverünk.

Az időpontot illetően, egy sor praktikus szempont alapján, kora tavaszra, március második felére időzítjük a pótlásokat.

Az ültetésre szánt fákat, az ültetés előtt már 5-7 nappal elkezdjük áztatni úgy, hogy a vermelőt 2 naponta vízzel elárasztjuk, ilyenkor a vesszőket is öntözzük.

A vermelőből kiszedett fák oldal vesszőit bevágjuk és a törzsmagasságot visszametszéssel kialakítjuk. A fa gyökereit átnézzük az esetleges golyvákat, törött sérült részeket eltávolítjuk, továbbá a gyökérágak végeiből 1-2 cm –t levágunk.

Ezután azz ültetésre előkészített fák gyökerét, gyökérnyakig agyagos pépbe mártjuk, ügyelve arra, hogy minél vastagabb legyen a gyökereken az agyagos bevonat (1-2 mm). A pép elkészítéséhez a következő anyagokat használjuk, 100 l vízhez keverve:

• 1 l   Domisol Foszfor Plusz (Damisol Kft.)

a gyökérnövekedést serkenti

 

• 10 l Radifarm (Malagrow Kft.)

a gyökér tápanyagfelvételét javítja

 

• 1 kg Trifender antogonista gomba

                     Visszaszorítja a gyökér közelében lévő parazita talajlakó gombákat

 

Az ültető gödörbe beállított fák gyökérágai közé nedves porhanyós szerkezetű talajt húzunk kapával úgy, hogy közben mozgatjuk, rázzuk a fát, hogy ne maradjon levegő a gyökérágak alatt.

A gyökerekre és a gyökerek közé fánként 0,15 kg Agroblen (18 hónapos) vagy Radistart turbó 0,06kg és 0,5kg Dudarit trágyákat szórunk egyenletesen úgy, hogy azt az új gyökerek minél hamarabb elérjék.

Agroblen helyett használható 0,06 kg/fa mennyiségben a 0,06 kg/fa Radistart Turbo készítmény, amellyel hasonlóan kedvezőek a tapasztalataink. Az előbb említett készítményeknek gyökerekre való rászóródása (tapasztalataink szerint) nem okozott a fáknak semmilyen problémát.

Az ültető gödröt lábbal betapossuk, úgy hogy a gödör felső harmada szabadon maradjon, amibe kb. 15 l víznek kell beleférnie, Ha ez nem sikerülne, akkor tányért kell kialakítani. Az ültetést követő 24 órán belül beöntözzük a fákat, az öntözővízhez 0,5 l/100l Demisol Foszfor Plusz és 5 l/100l Radifarm készítményt keverünk.

Miután a víz elszivárgott, a fákat egyenesbe állítjuk, az ültető gödröt földdel feltöltjük, ismét megtapossuk, majd tányért készítünk a fa köré, amelybe szerves trágyát szórunk és 5-10 cm vastag földet húzunk a trágyára.

Az így végrehajtott ültetés nyomán, még az igen száraz 2011-es évben is június végéig nyirkos maradt a fák gyökérzete körüli talaj.

Gyakori kérdés, hogy az oltványokat milyen mélyre ültessük. Javaslatom a következő: a faiskolában a talajszint, a törzsön látható nyomot hagyott. Ez a nyom 2-5 cm –rel a talajszint fölé kerüljön.

 

Lombtrágyák az első évben:

100 l vízhez:

• 1 l 
• Hungovit A
• 0,3 l Demisol Magnus
• 0,1 l Zinic 700Fl
• 0,5 kg Karbamid
• 0,3 l Demisol Foszfor Plusz

Ezt az összetételt akkor kezdjük használni először, amikor a legfejlettebb levelek már kezdenek kiterülni. Háromszor egymás után, 10 naponként ismételve.

Május elejétől kezdve a lombtrágyát az alábbiak szerint módosítjuk:

100L vízhez:

• 0,5 l Hungovit
• 0,3 l Demisol Mganus
• 1 kg Karbamid (36%)
• 2,5 kg Kálium nitrát (41%)
• 0,05 l Zinic

Amennyiben a túlzott növekedés miatt, a visszatérő szélkárok jelentkeznének a május – júniusi időszakban, úgy a Zinicet ki kell hagyni a kezelésekből. A széles pásztákban akár az összes hajtást is letörheti a szél, ami rendkívül kellemetlen, hiszen a hajtások már ilyenkor már akár 0,5 m hosszúak is lehetnek.

A növekedést lassítani, a fásodást fokozni nekünk úgy sikerült, hogy az erős növekedésű hajtások végeiből 2-4 cm–t levágtunk. Ezzel 4-6 napra megállítottuk a hajtásnövekedést.

Szükség esetén 10-14 nap múlva érdemes újból megismételni. A hajtásnövekedésben ezek az enyhe visszacsípések a későbbiekben nem okoznak semmilyen látható nyomot. A növekedés iránya nem módosult és a hónaljhajtások sem vették át a központi hajtás szerepét.

A lombtrágyázást május -június folyamán 10-14 naponként ismételve végezzük.

Július közepétől augusztus végéig a következő lombtrágyákat 2 hetenként használjuk:

100 l vízhez:

• 0,3 l Demisol Magnus
• 0,1 l Zinic
• 0,5 l Karbamid
• 2,5 l Kálium nitrát
• 1 l Biomit Plusz

Szeptember – október folyamán még 2-3 alkalommal lombtrágyázzunk az alábbi keverékkel:

100 l vízhez:

• 0,5 l Karbamid
• 2,5 l Kálium nitrát
• 1,5 l Biomit
• 1 l Demisol Foszfor Plusz
• 0,3 l Demisol Bor Extra

Természetesen a kezelések számát tekintve ez egy nagyon maximalista elvárás, ha ettől kevesebbszer van lehetőségünk a lombtrágyák alkalmazására már azzal is jól láthatóan módon segítjük az első éves növekedést, de önmagában az ültetésnél alkalmazott trágyák is sokat segíthetnek. A módszertől elvárható eredmény a 97-99% -os eredés, fánként 3-7 db 150- 200 cm hosszú vessző, erős másod –harmadrendű elágazásokkal.

Az elültetett fák legalább 70-80% -ának el kell érnie ezt az állapotot.

Nagyon fontos az ültetvény sorcsíkjának gyommentessége, mivel még a 4-5. évben is látható hátrányként mutatkozik a kezdeti évek gondatlansága.

Az első évekhez hasonlóan, a második évben is érdemes folytatni a lombtrágyás kezeléseket, még akkor is, ha számukat csökkentjük. A lombtrágyákhoz a keverhetőség figyelembevételével, szükség szerint növényvédőszert is adhatunk.

A vegetáció elején alkalmazott kezelések látványosabb eredményt adnak.

A fentiekben saját gyakorlatunkat írtam le. Az első két évben háti permetezőgéppel dolgozunk kis lémennyiséggel , így ezek az igen drága lombtrágyák nem olyan fájdalmasan nagy összegek.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti technológiával elért erős növekedés előnyeit csak úgy tudjuk kihasználni, ha az első évben május végén elvégezzük a hajtásválogatást és az első és második évben egész nyáron zöldmetszéssel valamint kötözéssel segítjük a korona nevelés kívánt céljainak elérését. Ennek hiányában az erős növekedésű felfelé törő vesszők gyakran nem jó irányba nőnek és kevés, rossz állású oldalágat nevelnek, így a 200 cm hosszú vesszőket a következő év tavaszán 30 cm-re is vissza kell vágni.

A második évben is nagyon fontos a zöldmetszés és a kötözés, mert csak így érhető el, hogy a harmadik évben ne kelljen sok fás részt levágni. A fák erőteljes növekedése miatt a fás metszés feladatait. A nyár folyamán, több alkalommal végrehajtott zöld metszéssel elősegítjük a korona gyorsabb kialakítását.

Read Full Post »

Körte alany kutatások Olaszországban

 

Az olasz körte ültetvényekben döntő többségben birset használnak alanyként. A birs könnyen megfékezi a nemes erős növekedését, és a kis tenyészterületet is jól bírja. Ennek ellenére az utóbbi években új körte alanykutatások indultak Olaszországban. Forli-ban, Bologna-ban, Pisa-ban foglalkoztak a legtöbbet az új alanyok utáni kutatásokban.

Pisa-ban már 15 éve foglalkoznak különböző alanyok tulajdonságainak kutatásával és azok értékeléseivel. Conference fajtát használtak körte és birs alanyok összehasonlítására. A birsek között az Adams, BA29, Sydo^Ò ,Cts 212, EM A (itthon A birs-ként emlegetik) és EM C, a körték között a Kirchensaller, Farold®40 Daygon, Farold® 87 Daytor, Farold® 282 Dayre, Fox 11 és Fox 16 szerepelt.

Tapasztalataik szerint a körte alanyok egyértelműen erősebb növekedést okoztak a fajtánál (nagyobb a törzs növekedés és a metszés során eltávolított faanyag). A Kirchensaller volt a legerősebb, miközben a Farold® 40 és a Fox16 gyengébb növekedést mutatott. A birs alanyoknál a Sydo® indukálta a legerősebb növekedést, miközben az EM C határozottan gyengébb növekedést adott. Hozam szempontjából csökkenő sorban a következő sorrend alakult ki: Farold® 282, BA29, Fox 11, Farold® 40, Adams, Kirchensaller. A legkisebb termésmennyiséget az EM C alany (62kg/fa) adta. Ugyanennek a kísérleti programnak a keretében Uta-ban (CA) a Farold® 87 indukálta a legerősebb növekedést, hasonló szinten, mint a Sydo®. Jobban gyengítették a nemes növekedését az EM C, a Farold® 40 és 282 kombinációk. A Fox 11 , a birsek közül az Adams, a BA 29, és az EM A középerős növekedést okoz a fáknál. Uta-ban a kísérletek során a Kirchensaller alanyú fáknál gyengébb növekedést tapasztaltak mint Pisában, ahol ez az alany egyértelműen a legerősebb növekedést okozott a fáknál, itt az egyik leggyengébb növekedési erélyt produkálta. Magasabb termésátlagot ért el a Farold® 87 és a BA29 (117kg/fa), a sorban utána következik a birs Sydo®, Adams, EM A. Kisebb a terméshozam a Kirchensaller, Fox 16, Farold® 40 és 282 EM C alanyú fákon. A gyümölcsök méretét tekintve a birsek 20%-kal növelték a körték méretét a körte alanyokhoz képest.

Bolognai kutatások együtt zajlottak venetoi szakemberekkel. 8 körte alany fajtát szelektáltak és értékeltek DCA A74, C19, C91, D46, D50, E82, E105 végül az E110, ami Fox 9 néven kapott licenszet. Ezeket a körte alanyokat hasonlították össze a birs EM C és BA 29-cel. A kultúr faj az Abata Fetel, a Vilmos és a Conference volt. Az alanyokat 7 év után értékelve megállapították, hogy a Fox 9 (E110) 20%-kal erősebb növekedést adott, mint a BA 29, de még mindig erősen csökkentve a fák erőségét. Produktivitás szempontjából a következő sorrend alakult ki Abata Fetel (80kg/fa, 5. éves ültetvényben), Conference és Vilmos.

Forli-ban 1996-tól 2003-ig tartott egy program, melynek keretében a körte alanyokat kutattak, és értékeltek ültetvényekben. Eredményeik között figyelemre méltó az ISFO 81-23-05 (Conference X US 309) és ISFO 81-120-03 (Dr. Guyot X US 309). Az alanyokat Abata Fetel és Vilmos kombinációjával hasonlították össze magonc, Farold®40 Daygon és BA 29-cel. A vad magonc növekedési erélye hasonló a BA29-éhez, és meghaladja az ISFO új szelekcióinak növekedését. A legnagyobb termést a BA 29 alanyon mérték (32kg/fa). A birs alany a gyümölcsök méretében is felülmúlta az ISFO körte alanyokat.

Imola és Cesena szakemberi is összefogtak az eredményesebb kutatás érdekében. Célul tűzték ki a régi, jól ismert és az új, most induló alanyok összehasonlítását, és viselkedésük leírását, hiszen például a Pyrodwarf és az EM H alanyról nincsen valós összehasonlításokon, megfigyeléseken alapuló adat. Az első kísérletek Ferrara és Modena közeli ültetvényekben indultak 1998-ban. Saját gyökerén álló Abata Fetel-t és Vilmos-t hasonlítottak össze birs BA 29-cel és Sydo®-val, a körték közül a Fox 11, Farold® 40 Daygon, Farold® 69 Daymir és Pyrodwarf szerepelt az összehasonlításban. Modena-ban a kísérletek 2003-ban indultak. Oltványként telepítették az Abata Fetel-t és a Vilmos-t BA 29, EM H, Sydo®, körte alanyként a Farold® 40 Daygon, Farold® 87 Daytor és Pyrodwarf szerepelt. Az Abata Fetel növekedését Farold^Ò 40 és 87 körte alanyokon hasonlónak látták, mint a BA 29 és Sydo^Ò birseken. A hozam minden esetben kielégítő volt. A Farold® 40 és 87 igazolták jó hírüket. Abata Fetel növekedését a BA 29 és Sydo-hoz hasonlóan csökkentették, emellett a produktivitások is kielégítő. Az újabb alanyok közül a Pyrodwarf hasonló növekedést indukált, mint az EM H, de attól kisebb a termőképessége. Az új EM H birs alany terméshozamban a BA 29-et és a Sydot-t felülmúlta.

Ferrara-ban 8 éve foglalkoznak már alany összehasonlításokkal, és tulajdonságaik vizsgálatával. Tapasztalatuk, hogy a körték közül a Farold 69 és a Fox 11 hasonló mértékben gyengíti a fák növekedési erélyét, mint a BA 29 vagy a Sydo^Ò. Az összehasonlításban Abata Fetel-t használtak a kutatók. Termést illetően a birs alanyok jobbnak bizonyultak (átlagosan 68kg/fa), ami jó gyümölcs nagysággal párosul (> 300). Ugyanakkor a körte alanyok is kielégítő terméshozamot produkáltak, viszont a termésnagyságok 270g körül alakultak.

A kísérleteket összegezve megállapították, hogy a birs alanyok használata jobb eredményeket ad, mint az ugyanolyan körülmények között lévő körte alanyok, termőképesség, növekedési erély csökkentése és a korai termőre fordulás szempontjából. A BA 29, de leginkább a Sydo^Ò indukálta a legmagasabb terméshozamot, ami a legjobb gyümölcs mérettel párosult. Az olasz ültetvényekben szintén elterjedt EM C alanyok használatánál a körték minőségbeli romlását tapasztalták idővel, és a kiegyenlített termésbiztonság hiányát. Ezért a Farold^Ò 40 Daygon körte alany tulajdonságait kezdték vizsgálni, és a róluk alkotott pozitív benyomást igazolni. A benyomás jó volt, mivel a Farold^Ò 40 jól kontrollálta a fák növekedését és jó minőségű körtét szedhettek róla. Az új körte alanyok is jól debütáltak a kísérletek során, további vizsgálatok és azok értékelései szükségesek még a jövőben, hogy a szortimentet szélesíteni lehessen. Ilyen potenciális jelölt lehet az EM C birs alany, ami Abata Fetel-lel kombinálva jó eredményeket ad, mint agronómiai, mint áru-piaci szempontból. A jövő alanya lehet a Fox 9 klón, mely garantálja a kiegyenlített, magas termésátlagokat, és a Pyrodwarf, aminél elsősorban a gyümölcsminőségére irányuló adatok hiányoznak.

A birsek közül pozitív eredményekkel zárták a kutatások végét az Adams és az EM A alanyok. Mindkettőt kis felületeken használják a körték alanyaként, mivel az olasz termesztők jobban kedvelik a birsek közül EM C, a Sydo^Ò-t, míg a körte klónok közül a Fox 11, Farold^Ò 69 Daynir, Farold^Ò 87 Daytor, de a leggyakoribb a Farold^Ò 40 Daygon használata. Kedveltségük okát kevésbé jó minőségű, és kevésbé termékeny talajokhoz is jól alkalmazkodó képességük adja.  A kísérlet eredményeinek fényében nem javasolják a vadkörte magoncot, a Kirchensaller körtét, azok kiemelkedő növekedési erélye és lassú termőre fordulása miatt, és a Cts212 birset a gyakori alany-nemes diszaffinitás és kiszámíthatatlan terméshozam miatt.

Összefoglalás a fő körte alanyok tulajdonságairól:

 

BA 29: Az alany könnyen szaporítható bujtással és dugványozással. Jó gyökeresedést okoz, és elég mélyen.  Jól megfékezi az alany növekedését, és jó az affinitása a főbb fajtákkal (Bosc kobak és Vilmos). Lassítja a termőrefordulást a többi gyengébb birs alanyhoz képest, viszont hosszú ideig és jó minőségű gyümölcsöt ad. Még ma is nagyon elterjedt a közepes és alacsony sűrűségű ültetvényekben (<2500 fa/ha).

Sydo^Ò: Könnyen lehet bujtással, dugványozással szaporítani. Kicsit magasabban gyökerezik, mint a BA 29, ezért a termékeny talajokat kedveli a legjobban. Fontos, hogy a talajnak kellően alacsony legyen a mésztartalma. Kevésbé erős növekedésű, mint a BA 29. Az affinitása a nemesekkel jó. Korai termőre fordulás jellemzi az alanyt, és magas produktivitás, ami jó gyümölcs minőséggel párosul. A második leggyakrabban használt alany Olaszországban, leginkább a közepes és magas sűrűségű ültetvényekben használják (max. 4000fa/ha)

EM C: bujtással és dugványozással szaporítják. Magasan fekvő gyökere miatt, termékeny és öntözött talajra javasolják a szakemberek. A Conference és Decana del Comizio kombinációban jó, az Abate Fetel-lel közepes, kielégítő a Vilmos és Bosc kobak fajtákkal mutatott affinitási képessége. Gyenge növekedésű, és nagyon gyorsan termőre fordulnak ez erre oltott nemesek. Magas termésátlagokat és minőségeket produkál. Törpítő képessége miatt a legnagyobb sűrűségű (több mint 3000fa/ha) ültetvényekben használják, de ehhez a legjobb agronómiai tulajdonságok megléte szükséges.

Adams: szintén könnyű a tradicionális módszerekkel szaporítani a faiskolákban.  Legszebben a termékeny, friss talajokon díszlik, de magasam elhelyezkedő gyökérrendszere miatt, öntözött területekre alkalmas csak. Hasonló növekedést okoz, mint az EM C, garantálja a gyors termőrefordulást. Jó és megbízható terméshozás jellemzi. Előnye a jó gyümölcs méret és minőség indukálása. A nagyobb sűrűségű ültetvényekben találkozunk használatával.

Farold^Ò 40 Daygon : az affinitási képessége az összes fajtával jó. Növekedési erélye hasonló vagy egy kicsit erősebb a BA 29-hez viszonyítva. Az erre szemzett fák később fordulnak termőre a birsekhez képest. Magas a hozam és jó minőségű a körte, viszont az átmérő nagysága elmarad a birsekétől.

EM H (A birs): az első kísérletek azt mutatják, hogy növekedési erélye hasonló, vagy csak egy kicsit erősebb, mint az EM C, vagy a többi törpítő birshez képest. Kevésbé jó az affinitása a Vilmos nemessel. Korai termőre fordulást okoz az Abate Fetel-nél, magas hozamot, és nagyon jó gyümölcs méretet kölcsönöz a nemesnek.

Fox 9: a klónt in vitro, mesterséges körülmények között is fel lehet szaporítani. Nagyon jó az affinitási képessége a legtöbb fajtával. Növekedési erélye a BA 29-hez hasonlít, esetleg kicsit erőteljesebb (Vilmos és Abate Fetel kombinációban +20%). Gyors termőre fordulását bizonyítja, hogy már a 3. évben lehet róla szüretelni. Magas termésátlagok, és jó termés minőség jellemzi ez alanyon álló fákat. Leginkább a kis és közepes sűrűségű kertekben ideális használatuk (max.2400 fa/ha), kevésbé jó minőségű talajokon is jó eredményeket adnak

Pyrodwarf^Ò: a legtöbb típusú talajhoz jól alkalmazkodik, erőssége gyengébb a BA 29-hez viszonyítva. Az affinitása jó a Vilmos és Abate Fetel fajtákkal. A termőre fordulása lassúbb a birsekhez képest. Produktivitása a Vilmos-sal kombinálva jó volt, Abate Fetel használva nemesként, nem kaptak kielégítő eredményeket az olasz kutatók.

Pyriam: jól megfékezi a nemes növekedését, és produktivitását tekintve a BA 29-cel hasonló eredményeket produkálnak (Vilmos fajtánál).  A klón ígéretes, de nincs elég tapasztalat használatával Olaszországban.

Hely	Körte alanyok	Birs alanyok	Összehasonlított fajta
Pisa	Kirchensaller	Adams	Conference
	Farold®40 Daygon	BA 29
	Farold® 87 Daytor	SydoÒ
	Farold® 282 Dayre	Cts212
	Fox 11	EM A
	Fox 16	EM C
Bologna, Veneto	DCA A74	EM C	Abata Fetel, Vilmos, Conference
	C19	BA 29
	C91
	D46
	D50
	E82
	E 105
	E 110(Fox 9)
Forli	ISFO 81-23-05	BA 29
	ISFO 81-120-03		Abata Fetel , Vilmos
	magonc
	Farold®40 Daygon
Ferrara	Pyrodwarf	EM H	Abata Fetel, Vilmos
	magonc	BA 29
	Fox 11	Sydo®
	Farold® 40 Daygon
	Farold® 69 Daymir
Modena	Pyrodwarf	BA 29	Abata Fetel, Vilmos
	Farold® 87 Daytor	EM H
	Farold® 40 Daygon	Sydo®

Read Full Post »