Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for the ‘Kajszibarack’ Category

Az alábbiakban saját gyakorlatunkat szeretném megosztani azokkal a gyümölcstermelőkkel, akik telepítésre vagy a pótlásfák ültetésére készülnek.

A jövedelmezőség szempontjából alapvető jelentősége van, hogy a fák teljes termőfelületüket hány év alatt érik el. Tapasztalataink szerint a befektetett munka és pénz bőven megtérül azáltal, hogy a fák koronaformától függően- akár két évvel hamarabb elérik a maximális termőképességüket. Ennek bizonyítására néhány képet mellékeltem.

A javaslat alapvetően saját, főként csonthéjasokkal kapcsolatos tapasztalatainkra épül, de úgy gondolom, hogy némi megfontolással általánosíthatók. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a jövedelmező termesztés alappillére az első évek folyamatos és erős növekedése. Ez az előny azonban, csak a termesztés valamennyi feltételének biztosításával érhető el. (tápanyagellátás, növényvédelem stb..)

Néhány gondolat a pótlásfák ültetéséről:

A forgatás hiánya miatt fontos, hogy az ültető gödör minél nagyobb legyen. Akik gondosan végzik a munkájukat, azok ősszel 1m × 1m területű, 0,5m mély ültető gödröt ásnak ki. Vannak, akik gödörfúróval, mások markolóval dolgoznak. A nagyobb gyökér részek eltávolítása után, a gödör betemetésénél, a talajhoz műtrágyát és szerves trágyát kell keverni. Mindkét trágya használata egyformán fontos.

Ezután Tavasszal, már csak akkora részt ásunk ki a tél folyamán megroskadt gödör helyéről, amekkorát a csemeték gyökérzete igényel.

Balatonboglár környékén az alábbi jellemző talajtani adottságok mellett gazdálkodunk:

Ph:     6,5 – 7,5

Arany féle kötöttség:     28 – 38

Mésztartalom:     0 – 15%

 

Az 1m × 1m × 0,5m –es méretű ültető gödörbe 0,5 kg káliumot (KCl) és 0,3 kg foszforos (P2O5) műtrágyát, valamint 30–40 kg szerves trágyát keverünk.

Az időpontot illetően, egy sor praktikus szempont alapján, kora tavaszra, március második felére időzítjük a pótlásokat.

Az ültetésre szánt fákat, az ültetés előtt már 5-7 nappal elkezdjük áztatni úgy, hogy a vermelőt 2 naponta vízzel elárasztjuk, ilyenkor a vesszőket is öntözzük.

A vermelőből kiszedett fák oldal vesszőit bevágjuk és a törzsmagasságot visszametszéssel kialakítjuk. A fa gyökereit átnézzük az esetleges golyvákat, törött sérült részeket eltávolítjuk, továbbá a gyökérágak végeiből 1-2 cm –t levágunk.

Ezután azz ültetésre előkészített fák gyökerét, gyökérnyakig agyagos pépbe mártjuk, ügyelve arra, hogy minél vastagabb legyen a gyökereken az agyagos bevonat (1-2 mm). A pép elkészítéséhez a következő anyagokat használjuk, 100 l vízhez keverve:

  • 1 l   Domisol Foszfor Plusz (Damisol Kft.)

a gyökérnövekedést serkenti

 

  • 10 l Radifarm (Malagrow Kft.)

a gyökér tápanyagfelvételét javítja

 

  • 1 kg Trifender antogonista gomba

                     Visszaszorítja a gyökér közelében lévő parazita talajlakó gombákat

 

Az ültető gödörbe beállított fák gyökérágai közé nedves porhanyós szerkezetű talajt húzunk kapával úgy, hogy közben mozgatjuk, rázzuk a fát, hogy ne maradjon levegő a gyökérágak alatt.

A gyökerekre és a gyökerek közé fánként 0,15 kg Agroblen (18 hónapos) vagy Radistart turbó 0,06kg és 0,5kg Dudarit trágyákat szórunk egyenletesen úgy, hogy azt az új gyökerek minél hamarabb elérjék.

Agroblen helyett használható 0,06 kg/fa mennyiségben a 0,06 kg/fa Radistart Turbo készítmény, amellyel hasonlóan kedvezőek a tapasztalataink. Az előbb említett készítményeknek gyökerekre való rászóródása (tapasztalataink szerint) nem okozott a fáknak semmilyen problémát.

Az ültető gödröt lábbal betapossuk, úgy hogy a gödör felső harmada szabadon maradjon, amibe kb. 15 l víznek kell beleférnie, Ha ez nem sikerülne, akkor tányért kell kialakítani. Az ültetést követő 24 órán belül beöntözzük a fákat, az öntözővízhez 0,5 l/100l Demisol Foszfor Plusz és 5 l/100l Radifarm készítményt keverünk.

Miután a víz elszivárgott, a fákat egyenesbe állítjuk, az ültető gödröt földdel feltöltjük, ismét megtapossuk, majd tányért készítünk a fa köré, amelybe szerves trágyát szórunk és 5-10 cm vastag földet húzunk a trágyára.

Az így végrehajtott ültetés nyomán, még az igen száraz 2011-es évben is június végéig nyirkos maradt a fák gyökérzete körüli talaj.

Gyakori kérdés, hogy az oltványokat milyen mélyre ültessük. Javaslatom a következő: a faiskolában a talajszint, a törzsön látható nyomot hagyott. Ez a nyom 2-5 cm –rel a talajszint fölé kerüljön.

 

Lombtrágyák az első évben:

100 l vízhez:

  • 1 l 
  • Hungovit A
  • 0,3 l Demisol Magnus
  • 0,1 l Zinic 700Fl
  • 0,5 kg Karbamid
  • 0,3 l Demisol Foszfor Plusz

Ezt az összetételt akkor kezdjük használni először, amikor a legfejlettebb levelek már kezdenek kiterülni. Háromszor egymás után, 10 naponként ismételve.

Május elejétől kezdve a lombtrágyát az alábbiak szerint módosítjuk:

100L vízhez:

  • 0,5 l Hungovit
  • 0,3 l Demisol Mganus
  • 1 kg Karbamid (36%)
  • 2,5 kg Kálium nitrát (41%)
  • 0,05 l Zinic

Amennyiben a túlzott növekedés miatt, a visszatérő szélkárok jelentkeznének a május – júniusi időszakban, úgy a Zinicet ki kell hagyni a kezelésekből. A széles pásztákban akár az összes hajtást is letörheti a szél, ami rendkívül kellemetlen, hiszen a hajtások már ilyenkor már akár 0,5 m hosszúak is lehetnek.

A növekedést lassítani, a fásodást fokozni nekünk úgy sikerült, hogy az erős növekedésű hajtások végeiből 2-4 cm–t levágtunk. Ezzel 4-6 napra megállítottuk a hajtásnövekedést.

Szükség esetén 10-14 nap múlva érdemes újból megismételni. A hajtásnövekedésben ezek az enyhe visszacsípések a későbbiekben nem okoznak semmilyen látható nyomot. A növekedés iránya nem módosult és a hónaljhajtások sem vették át a központi hajtás szerepét.

A lombtrágyázást május -június folyamán 10-14 naponként ismételve végezzük.

Július közepétől augusztus végéig a következő lombtrágyákat 2 hetenként használjuk:

100 l vízhez:

  • 0,3 l Demisol Magnus
  • 0,1 l Zinic
  • 0,5 l Karbamid
  • 2,5 l Kálium nitrát
  • 1 l Biomit Plusz

Szeptember – október folyamán még 2-3 alkalommal lombtrágyázzunk az alábbi keverékkel:

100 l vízhez:

  • 0,5 l Karbamid
  • 2,5 l Kálium nitrát
  • 1,5 l Biomit
  • 1 l Demisol Foszfor Plusz
  • 0,3 l Demisol Bor Extra

Természetesen a kezelések számát tekintve ez egy nagyon maximalista elvárás, ha ettől kevesebbszer van lehetőségünk a lombtrágyák alkalmazására már azzal is jól láthatóan módon segítjük az első éves növekedést, de önmagában az ültetésnél alkalmazott trágyák is sokat segíthetnek. A módszertől elvárható eredmény a 97-99% -os eredés, fánként 3-7 db 150- 200 cm hosszú vessző, erős másod –harmadrendű elágazásokkal.

Az elültetett fák legalább 70-80% -ának el kell érnie ezt az állapotot.

Nagyon fontos az ültetvény sorcsíkjának gyommentessége, mivel még a 4-5. évben is látható hátrányként mutatkozik a kezdeti évek gondatlansága.

Az első évekhez hasonlóan, a második évben is érdemes folytatni a lombtrágyás kezeléseket, még akkor is, ha számukat csökkentjük. A lombtrágyákhoz a keverhetőség figyelembevételével, szükség szerint növényvédőszert is adhatunk.

A vegetáció elején alkalmazott kezelések látványosabb eredményt adnak.

A fentiekben saját gyakorlatunkat írtam le. Az első két évben háti permetezőgéppel dolgozunk kis lémennyiséggel , így ezek az igen drága lombtrágyák nem olyan fájdalmasan nagy összegek.

Fontos megjegyezni, hogy a fenti technológiával elért erős növekedés előnyeit csak úgy tudjuk kihasználni, ha az első évben május végén elvégezzük a hajtásválogatást és az első és második évben egész nyáron zöldmetszéssel valamint kötözéssel segítjük a korona nevelés kívánt céljainak elérését. Ennek hiányában az erős növekedésű felfelé törő vesszők gyakran nem jó irányba nőnek és kevés, rossz állású oldalágat nevelnek, így a 200 cm hosszú vesszőket a következő év tavaszán 30 cm-re is vissza kell vágni.

A második évben is nagyon fontos a zöldmetszés és a kötözés, mert csak így érhető el, hogy a harmadik évben ne kelljen sok fás részt levágni. A fák erőteljes növekedése miatt a fás metszés feladatait. A nyár folyamán, több alkalommal végrehajtott zöld metszéssel elősegítjük a korona gyorsabb kialakítását.

Read Full Post »


Laboratóriumi vizsgálatok több különböző kórokozó jelenlétét igazolják, melyek közül a kajszifák korai fapusztulásában a Pseudomonas jelenléte a legjellemzőbb.

A legsúlyosabb fertőzéseket Piemonte és Emilia-Romagna tartományban tapasztalták. Azokon a területeken ahol már megjelent a betegség, nehéz egészséges állományt újra létrehozni és tartósan fenntartani.

Római és piemonti laboratóriumok közös kutatásokat végeztek a kórokozok izolálása vonatkozásában. A többszöri mintavételt követő vizsgálatok nyomán megállapították, hogy a Pseudomonas syringae pv. syringae illetve a P.s. pv. morsprunorum mindig jelen van fertőzött részeken és rendszerint a  Cytospora és Phomopsis törzsekkel együtt fertőz.

A Pseudomonas syringae pvs. fajok tünetei minden csonthéjas esetében hasonlóak, a legtöbb európai országban gutaütés betegségként  nevezik a leírt szindrómát.

Évről-évre komoly fapusztulások következnek be a gutaütés miatt, az oltvány gyümölcsösök szinte semmilyen, vagy csak csekély mértékű toleranciát mutatnak.

A vizsgálatok során megállapították, hogy a Pseudomonas baktérium-populáció a nyár folyamán csökken, a magas hőmérséklet és a szárazság idején éppen csak életben maradtak a baktériumok. Késő ősszel jutnak be a baktériumok a növények fatestébe ahol valószínűleg megtelepednek a szállító elemekben és a farész szöveteiben. A tél folyamán a beteg részek nagyobbodnak és a baktériumok felszaporodnak, következő tavasszal láthatóvá válnak a rákos sebek, ezt követően a vegetációban száradás és végül a fa pusztulása következik be. Téli mesterséges visszafertőzéskor megfigyelték, hogy ahol csak -1°C -2°C-os volt a téli minimum hőmérséklet, ott a fák nem fertőződtek, tavasszal nem jelentek meg rákos sebek az ágakon, míg a -5°C-os területeken már megjelentek a tünetek, akkor ha a fertőzés után 7-10 napig 0°C körüli a hőmérséklet. Valószínű, hogy a baktériumok felszaporodása azokon a téli napokon történik, amikor a hőmérséklet akár rövid időre is 5-12ºC közé melegszik. A baktérium teszi fagyérzékennyé a szöveteket és  nem a hideg miatt hajlamosabbak a fertőzésre a fák. A jégkristály képződését elősegítő gócok miatt a szövetek már -2°C-nál is fagykárt szenvedhetnek.

Tünetek

A tünetek a tavasszal, lombosodáskor a legmarkánsabbak. A fertőzés közelében a fiatal levelek hervadnak, száradnak és a fán maradnak.

A megbetegített növényi részek másodlagosan fertőző gombáknak is helyt adnak. Ezek között a leggyakoribb a Schizophyllum commune.

A gallyak háncs részében megtelepedő baktérium a fertőzött rész feletti részek hervadását okozza, míg a szállítószövetben megtelepedett kórokozók esetében akár 1-2 éven keresztül sem látható a betegség, csupán a fák esetleges gyengébb növekedése lehet szembetűnő, majd tavasszal a fák gyors és teljes hanyatlásnak indulnak.

A baktérium a teljes ágkeresztmetszetet megfertőzi (a kambiumot is), és veszélyezteti az újonnan képződő szállítónyalábokat. A kibocsátott toxinokkal akadályozza újonnan képződő faszövetek kialakulását, illetve a víz és az asszimiláták mozgását, ezáltal a távolabbi ágak és rügyek hervadását okozva.

A rákos ágak repedezettek, a sebek sötétbarnák.  Ha eltávolítjuk a kéreg felső rétegét, friss fertőzés esetén vizenyős és büdös nekrotikus vonalakat látunk. A szövet is barna és a gyakori a mézgafolyás is. A baktérium inaktív periódusában a nekrotikus sáv száraz. Ezekben az időszakokban nehéz izolálni és laboratóriumi vizsgálatokkal igazolni a baktérium jelenlétét, és a jelenlevő gombák is zavaróak.  A sérült ágak kérge alatt néhány milliméterrel azonban izolálható a Pseudomonas, ezért fontos, hogy a háncs megfelelő rétegéből származzon a minta.

Hajlamosító tényező:

A meleg hónapokban a Pseudomonas baktériumok szinte csak vegetálnak a növények felszínén, tüneteket nem okoznak. Ősszel passzív transzport útján, vagy a hideg miatt megnyíló kisebb sérüléseken (spontán fagyás-olvadás) kersztül juthat be a baktérium a fák szöveteibe, majd a szövetek szénhidrát tartalmát felhasználva osztódni kezd.

Franciaországban sok éve kutatják, hogy milyen tényezők okozhatják a betegség megjelenését, illetve súlyosságát.

A baktérium, más patogénokhoz hasonlóan alacsony hőmérsékleten 20 °C alatt aktív. A hideg egyrészt megkönnyíti a baktérium bejutását a fa szövetébe másrészt a tüneteket is súlyosbítja, a fertőzött ágrészek „szivacsos” jellegűvé válnak.

A csapadékos ősz és tél kedvez a betegség kialakulásának, illetve a rákosodás továbbterjedésének. A laza szerkezetű sok kapillárissal rendelkező, homokos, levegős talajtípusoknál a nagyobb gyökérlégzés miatt nő a víz felvétel mennyisége (ezáltal  a szövetek víz ellátása) ami súlyosbítja a károsodás mértékét, ezért fontos olyan alanyok kiszelektálása és  használata amelyek a gyökérfulladásra kevésbé hajlamosak.Talajtól függetlenül az alanyok hasonló mértékben érzékenyek a fertőzésre, amire sarjképzéssel reagálnak.

A baktérium sebeken, paraszemölcsökön, fagyrepedéseken illetve a levélripacsokon keresztül juthat be a fa szöveteibe és  könnyen bejuttatható a kórokozó metszéskor is. A metszéskor használt eszközöket emiatt gyakran fertőtleníteni kell, illetve fontos a sebzáró anyagok használata.

A fertőzés a legintenzívebb időszaka az ősz vége és a tél eleje. Azokban az években várható a felszaporodásuk, amikor a tavasz hideg és csapadékos, ilyenkor vöröses ragadós, mézgás sebek keletkeznek, ami szintén más kórokozók bejutásának kapuja lehet.

Védekezési lehetőségek:

A termőhely kiválasztásánál fontos figyelembe venni a téli minimum hőmérsékleteket illetve a tavaszi fagyok mértékét. Megfelelő fajtahasználattal csökkenthető a betegség jelenléte illetve erőssége. Tapasztalatok szerint a kajszifajták közül az ’Aurora’, ’Carmen’, ’Portici’ és a ’Sweetcot®’ (Toyuda) fajták a legfogékonyabbak a betegségre.  Mirabolán helyett más, gyökérfulladásra kevésbé érzékeny alany használata toleránsabbá teheti a fákat.

A hőmérsékletingadozás enyhíthető  a fák törzsének fehérre meszelésével.

A metszési időszak lehetőleg ne essen október és január közé.

A réz tartalmú lemosó permetezést már a korai levélhullás időszakában el kell kezdeni.

A fagyzug-mentes termőhely kiválasztása, az alkalmas talaj, a késői metszési időszak betartása és az eszközök gyakori fertőtlenítése képeszik a kórokozó elleni védekezés alapját.. Az alkalmazott fertőtlenítő szer lehet Bordói lé (20%-os rézzel).

Célszerű az ültetvény szüret utáni öntözése és ügyelni kell, hogy ne alakuljon ki tápanyaghiány (különös tekintettel a kalciumra).

Kémiai prevenciót jelenthet 3-4 rezes permetezés és az agrotechnikai műveletek fegyelmezett elvégzése.

Művelet

időpontja

Művelet

típusa

Hatóanyag Dózis Megjegyzés  
augusztus-

szeptember

fatörzs festés Bordói lé 25% Cu Első 6 évben végezzük el a vázágak magasságáig  
október-

november

  Bordói lé   3-4 kezelés 8-10 napos közökkel  
Tél vége Metszés     Az eszközök gyakori fertőtlenítése, sebzárás  
Tavasz eleje   Bordói lé   2 kezelés 8-10 napos közzel fehérbimbós állapotig  

Read Full Post »

Új francia kajszifajták

Olaszországban új, korai és kései francia kajszifajták bevezetésével szélesítik az érési időt. Az idény széthúzásán túl nemesítési cél a gyümölcs jó íze és külleme is. A Rivista di Frutticoltura című olasz szaklap ismertette a legújabb fajtákat.

Az Escande faiskola az 1990-es évek elejétől foglalkozik az amerikai és európai kajszifajták keresztezésével, céljuk, hogy a kívánt, kedvező tulajdonságok egyetlen fajtában egyesüljenek. E program keretében szelektálták a Pinkcot® (Cotpy), a Kioto, a Spring Blush® (EA 3126TH) és a Big Red® (EA 4006) fajtákat is.

Jól tárolható a Pinkcot

Pinkcot® (Cotpy) közepes érési idejű, és sík területeken is termeszthető fajta, közepesen erős fát nevel. Érése az Orange Red® (Barth) fajtát 5-6 nappal előzi, jóízű, közepesen magas Brix-értékű (11,5-12) gyümölcsöt terem.
Érzékeny az egyenletes vízellátásra és az átlagosnál nagyobb a nitrogénszükséglete. A gyümölcs húsa narancssárga, lédús, jó állagú. Héja közepesen vastag, ennek köszönhetően jól bírja a manipulálást, a gépi válogatást. Gyümölcssavai harmonikusak, nem tolakodóak. Magja kicsi, kerek. Kiemelkedően jól tárolható, hűtőházban, és pulton is sokáig eltartható, optimális szedési idő mellett.
A gyümölcs megjelenése is kivételes: kerekded alakú, fényes héjú, élénk narancssárga alapszínen 60%-os az egyöntetűen piros fedőszín. Nem túl erős terhelés mellett a gyümölcs mérete minimum 3A/4A, maximum 5A. Hozama termőre fordulás után eléri a 15-20 tonnát hektáronként. Az 4A méretű gyümölcs átlagos tömege 85 gramm. Szedni 2-3 menetben kell, időpontját a Ctifl színkód alapján határozzák meg. A nemesítők az alapszín 7-8-as értékénél ajánlják a szedést. A gyümölcsön optimális terhelés mellett nincsenek repedések sem a kocsánynál, sem a csúcsi részen.
Porzófákat mindenképpen telepíteni kell mellé, legalább 20 százalékban, erre alkalmas fajták: Portici, Carmen Top®, Sweet Red®, Redsylver, Spring Blush® és a Big Red®.

A Kioto öntermékeny

Kioto fajtát nem sokkal az előző fajta után szelektálták. Öntermékeny, középkésőn, 3 nappal a Goldrichután érik. Finom ízét a 13° Brix érték igazolja. Húsa narancssárga, lédús és jó állagú. A gyümölcs héja sima, fényes, nem reped, a vastagsága tárolás szempontjából is kedvező. A gyümölcs alakja tojásdad, narancssárga alapszínen, 65-75 százalékos élénkpiros fedőszínnel.Feltűnő piros színe és a fényes héj miatt a gyümölcsök különösen mutatósak.
Két-három menetben lehet szedni. Ha jó érettségben szüretelik, akkor nem reped a kocsánynál sem, a tapasztalatok szerint ez a Ctifl színkód szerint az alapszín 7-8. értékénél van.
A termőkorú ültetvény, kiegyensúlyozott terhelés mellett 25 tonnás hektáronkénti termést ad. Ennél a fajtánál szinte kötelező a ritkítás, így érhető el, hogy a termés többsége a 2A-3A mérettartományba essen.
Kioto fája közepesen gyenge növekedésű, termesztésénél kulcsfontosságú a helyes metszés. Igényli a szüret utáni zöldmetszést is, így a lombkorona belső részeit több fény éri, ezzel erősítve a rövid hajtásokat, a termődárdákat, megelőzve kopaszodást. Szükséges a téli metszés is, amikor eltávolítják az erősebb ágakat.

Alapos metszést igényel a Spring Blush

Az 1990-es évek végén egy szerencsés keresztezés alkalmával figyeltek fel a napjainkban már Spring Blush® (EA 3126TH) néven ismert fajtára. Különösen a mediterrán vidékeken díszlik szépen, ahol az Early Blush® (Rutbhart) fajtával egy időben érik. Gyümölcse nagyon ízletes (13° Brix), ha megfelelő érettségi állapotban szedik. A gyümölcs húsa narancsszínű, lédús. Héja közepesen vastag, emiatt jól bírja a válogatást, tárolást és szállítást. A fák meghálálják a telepítést követő 2 évben a tenyészidőszakban kijuttatott nagyobb nitrogénadagot, növekedésük gyorsan megugrik. Különösen feltűnő a gyors növekedés az újraoltott fák esetében. A gyümölcs eltarthatósága hűtőházban, és a boltok pultjain 1-1 hét. Formája nem teljesen kerek, alapszíne élénk narancssárga, fedőszíne 60-70 százalékban egyöntetűen piros, méretük a 2A (55%)–3A (35%) tartományba esik. Az intenzív, élénk szín és fényes héj miatt különösen vonzó a vevők számára.
A fák gyorsan termőre fordulnak, és megbízhatóan teremnek 18-20 tonnát hektáronként. A szüret szintén 2-3 menetben zajlik. Az első szedés nem lehet korábban, mint hogy a gyümölcsök alapszíne eléri a Ctifl színkódskálán legalább a 7-es értéket. Szedéskor a gyümölcs nem sérül a kocsánynál, egyenletesen helyezkednek el a fán. A rosszul megválasztott szüreti idő azonban nagymértékben rontja a gyümölcs minőségét, és ezáltal a korai piac megbízhatóságát, jó hírét is.
A fák erős növekedési erélyűek. A gyümölcsminőség megtartása érdekében fontos, hogy a másodéves ágakra és a termő dárdákra irányítsuk a termésképződést. Az elágazódás serkentésére javasolható a korona kialakításakor a hajtásvég visszacsípése. Ezzel a módszerrel később is eredményesen fiatalítható a korona.
Ennél a fajtánál is fontos a porzó fák telepítése (Pinkot®, Sylred, Big Red®, Aurora Rutb hart, Sweet Red®). A biztonság növeléséért legalább 2 porzófajtát ajánlanak a nemesítők.

Korán színesedik a Big Red

Idénynyitó fajtának számít a Big Red® fajta is, amelyet szintén az Escande csoport nemesített. Érése 10 nappal követi a Pinkcot®-ot (körülbelül akkor érik, mint a Goldrich).
Finom ízű, gyümölcshúsa nagyon illatos és lédús, 15° Brix értékű. Héja közepesen vastag, emiatt ez a fajta is válogatható géppel és jól viseli a szállítást. Hűtőházban akár 2 hétig is eláll, pulton tarthatósága egy hét. Külleme tetszetős, fényes, 75-85 százalékos nagyon piros fedőszíne miatt a vásárlók szívesen választják.
A gyümölcsök 65 százaléka a 2A, 35 százaléka a 3A mérettartományba esik. Termőkorban, kiegyensúlyozott terhelés mellett 18-20 tonnát terem hektáronként. A szüret 2-3 menetben történik, fontos, hogy ne kezdjék túl korán az első szedéseket. Megtévesztő lehet, hogy a piros szín gyorsan kialakul, a fán való egyenletes, jó elhelyezkedés következtében viszont a gyümölcs még nő az utolsó napokban.
A fák növekedési erélye nagyon erős. Gyorsan termőre fordul és korán magas termésátlag elérésére képes az ültetvény. ABergarouge® (Arivi) fajtához hasonlóan a nemesítők ennél a Big Rednél is több vázág meghagyását javasolják a metszés során. Úgy kell alakítani a fát, hogy az első-másodéves fákon kialakított éves vesszőkön, azaz a leendő vázkaron ne legyenek gyümölcsök.
Big Red® fajta önmeddő, emiatt porzó fákra van szükség. Erre alkalmas fajták: Pinkcot®, Sylred, Spring Blush®, Early Blush Rutbhart és Sweet Red®.

Read Full Post »